Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

A település és környéke már ősidők óta lakott hely volt, amit a területén feltárt őskorból származó régészeti leletek is bizonyítanak. Zámoly (Zámor) nevét először egy 14. század-i, 1046-ból származó gesztában említik először. A hagyomány szerint Orseolo Péter király három napi harc után csatát vesztve Fehérvár felé menekült. A város azonban nem nyitotta ki kapuit előtte, a Vata-féle pogánylázadás -ban résztvevők üldözőbe vették. Péter király Zámoly urának udvarházába(curia) menekülve védekezett vitézeivel, de itt a felkelők utolérték, s megvakították, majd fogolyként bevitték Fehérvárra, ahol néhány nap múlva meghalt. 1231-ben Zámoly a Csák nemzetség birtoka volt. 1302-ben Csák nemzetségbeli Mihály fia István magtalan halála után, a települést rokonai – köztük a Dudariak – felosztják.

1543,után a török hódoltság idején a település néptelenné vált. 1570 táján azonban már mint újból lakott helyet tartják számon. 1583 után azonban református lakói újból elhagyják, s csak 1690 tájára népesül újra. A Rákóczi-szabadságharc és a pestisjárvány is sok áldozatot követelt. A 18. század közepén a Hochburg családé, majd a Lamberg családbeliek birtoka, akik a megtizedelt lakosság számát újabb betelepítésekkel növelték. 1945 a zámolyi páncéloscsata.

Zámoly - Templomrom vagy török őrtorony

>A Zámoly-i Rotunda: Kerek épület maradványa, helyenként 3-4 m magas falakkal. Épült valószínüleg a 12. sz.-ban, mint apszis nélküli rotunda, a kerektemplomok kései változata. 9 m átmérõjû, D-i bejárattal. ÉK-i falában az egykori szentségtartó fülkéje. Egyesek szerint a törökök által a XVI. században épített õrtorony Székesfehérvár elõvára volt. Van olyan forrás, ahol Kerekszenttamás, máshol Kerekszentandrás néven említik.

Zámolytól északra, a csákvári kereszteződéstől Gánt felé vezető országút mentén, a zámolyiak szőlőhegyének lábánál található a rom. A helyben bányászott dolomitból rakott, kör alaprajzú építmény a helybeliek vélekedése szerint „valami török hagyomány lehet”, valójában a szintén a hódoltság idején elpusztult Kerekszenttamás község templomának maradványa. A kétkedő Tamás apostol tiszteletére szentelt rotunda a falunak is nevet adó plébániának épült a XII. században. A román korban nálunk is gyakori centrális épülettípus a Magyarországon ritkábban előforduló, apszis nélküli változatot képviseli. Helyenként négy-öt méter magasan álló, egy méter 30 centiméter vastagságú körfalának hófehér köveit forró mészhabarccsal forrasztották egybe, a szinte bonthatatlanul kemény szerkezet ezért volt képes túlélni a háborúk, a környéken építkezők és a garázda turisták rombolását.

forrás: www.hu.wikipedia.org, www.3dvarak.blogter.hu

Nagyobb térképért klikk a képre!