Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Az Aggteleki Nemzeti Park területén - a szlovák határ közelében - a festői Szögliget község fölött emelkedő Szádvár romjai több mint háromszáz éve elhagyatottan állnak.

A Dunántúl északi részén, a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység találkozásánál helyezkedik el. A Gerecse és Vértes hegységet elválasztó Tatai-árok északnyugati kapujában, az Által-ér folyásánál található. Tata közepén az Öreg-tó terül el, partján áll a Tatai vár

A Tátika-vár feltehetően Magyarország egyik legkorábban épült magánvára a Balaton-felvidéken.
A Balatontól északnyugati irányban, Zalaszántó közelében emelkedő Keszthelyi-hegység 413 méter magas bazalthegyén található középkori várrom. A település határából túraútvonalon közelíthető meg.

A Tettyei romok Pécs város egyik nevezetessége, melyet főként olyan kulturális események kapcsán szokás emlegetni, mint a Pécsi Szabadtéri Játékok, vagy a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT). Az impozáns látványt nyújtó középkori romok remek lehetőséget adnak kulturális rendezvények szevezésére. A romok a Mecsek oldalában, a Tettye városrészben találhatók, Havihegytől dél-nyugatra.

A város központjában álló, szabályos négyszög alaprajzú, belsőtornyos vár Magyarország egyik legrégebbi, fennmaradt középkori vára. A XIV. századi gótikus palotára épült a XV-XVI. században a négyzetes alaprajzú, négy saroktornyos vár.

Tarcal vezér építette azt a földvárat, melyet sövénnyel font kerítéssel vettek körűl és amelyben feltehetően néhány fából ácsolt épület állhatott. Ezt a földvárat 1241-ben a tatárok elpusztították. A vár újraépítése 1283-1290 között történhetett.

A kunszigetieket már évszázadok óta foglalkoztatja, hogy vajon miért van ott az a bizonyos kőhalom a Mosoni-Duna partján. Milyen épület maradványa? Mert hogy épület volt valaha, az biztos. A nép megalkotta a saját elméletét: egy vár maradványa az, a várban pedig tündérek laktak. A tudomány is megalkotta saját elméletét: római őrtorony állt ott valaha, mely a limeshez tartozott.

A Komárom-Esztergom megyei Várgesztes községtől délre, a falutól 1,5 km-nyi távolságra lévő hegy kúpján, sűrű erdőktől övezve, a XIV. század óta áll az ősi Gesztes Vára, amely méreténél fogva a vértesi várrendszer egyik legjelentősebb láncszeme volt.

Várpalotától északra mintegy 5 km-re, a Fajdas-hegység egyik völgyében meredek és szűk területű sziklacsúcson találjuk Ópalota vagy mai nevén Pusztapalota várának romjait.

A ma látogatható Fellegvár nem az első vár, amely itt épült. Az első vár, amely a tatárjárás során pusztult el, a Sibrik-dombon, az egykori római tábor alapjaira épült.
A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt.