Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Uppony községtől 1 kilométerre keletre, a Lázbérci-víztározó felé magasodó Fekete-hegy legmagasabb nyúlványán található Dedevár.

A vár, a délnyugati szárny kivételével két szint magasságig épült vissza, amelynek megújuló tereiben a korabeli élet interaktív formában válik „hétköznapivá”, és a hétköznapi események, rendezvények patinás miliőben válnak utánozhatatlanná. A délnyugati szárny megmaradt az 1800-as évekbeli, villámcsapás okozta romállapotában, így őrizve meg a vár romantikus képét.

A terület az ősidők óta lakott, a várhegy aljában bronz- és vaskori település nyomaira bukkantak. A 9–10. századból edények illetve cölöp- és gerendamaradványok kerültek elő. A jelenleg álló várat valószínűleg IV. Béla várépítési kezdeményezése után kezdték építeni.

Feltehető, hogy Döbrököz lakott település volt már az Árpád-házi királyok korában is, de a vár megépítéséről nincsenek hiteles adatok. Dr. Vicze-Máthé István döbröközi születésű helytörténeti kutató szerint a földvárat valószínűleg Apor, vagy a velük rokonságban álló Szák nemzetség építette, amelyet később IV. Béla rendelkezése nyomán építették át kővárrá.

A vár romjai a falu fölé magasodó, meredek domboldal tetején állnak. A középkori vár maradványainak nagy részét a föld mélye rejti, az ég felé törő, látható kőfalakat a XXI. század elején restaurálták. A környék kitűnő túrázási lehetőséget tartogat a kirándulók számára.

A Dombóvár és Sásd közötti, 611. számú közút mentén, a Kapos hídjától DNy-ra kb. 100 m-re, az ártérből kiemelkedő dombon álló, téglalap alaprajzú, vizesárokkal körülvett, Ny-i kaputornyos vár maradványai. Az épületből csak az É-i fal egyes szakaszai, közöttük egy több méter magas tömb és a DK-i sarok állnak magasabban. Ez utóbbin egy emeleti ablak kávája és a földszinti boltozat indítása látszik.

Dombóvár környékét a honfoglaló magyarok korán benépesítették, ezt bizonyítják az ebből a korból származó feltárt sírok. Első ismert erődítménye a mai Szigeterdőben az elmúlt években feltárt téglából épült vártorony, ami a 12. században már állt.

A Börzsöny északi részén, Drégelypalánk és Nagyoroszi községektől egyforma távolságra, a zöldellő hegyek egyik 444 méter magas sziklacsúcsán emelkedik Drégely vára.

IV. Béla 1248-ban kővár építésére adott engedélyt Lambert püspöknek. Mátyás király uralkodása alatt Bekensloer János püspök gótikus stílusban átépíttette az akkor még a várban álló püspöki palotát; az épület ma is látható.

A tatárjárás előtti idők kevés kővára közé tartozott Éleskővár, amit feltehetően a vidéket birtokló Miskolcz nemzetség építtetett. Hadi jelentősége nem volt az 1400-ra már romos várnak. Ma csak falmaradványai láthatók. Első említése I. Lajos királynak 1360-ban Visegrádon kelt oklevelében történt. Nem sokkal később, 1364-ben már romos állapotú építményként említették.