Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Latorvár építését kerámialeletek alapján a 12. század végére vagy a 13. század elejére teszik. A várról a fennmaradt oklevelek nem tudósítanak. A várat valószínűleg a kácsi lakótoronnyal egy időben, az Örsúr nemzetség 14. századi elszegényedésével hagyták el, mivel átépítésére nem volt megfelelő anyagi fedezet.

A Mecsek hegység északi erdőségei között megbújó Magyaregregy község közelében, egy 340 méter magas meredek csúcson találhatjuk meg Márévár kicsiny erődítményét.

A kopár hegyoldalból pompás rálátás nyílik Markazra és az Alföld világára. A száraz köves gerincúton kis tisztások váltogatják egymást, a kettős sáncon átkelve a Markazi várromot láthatjuk. A XIV. sz.-ból származó vár falai a keleti oldalon 10 méter magasságban megmaradtak.

A Mátra hegység északi részén Mátraderecske és Recsk között húzódó hegyhát nyugati végén, a Baláta-bércen állnak a vár maradványai.A rom három oldalról megközelíthetetlenül meredek sziklaszirten áll.

A nyugati határvidéken, a Fertő-tó, a Duna és mellékfolyói által szabdalt mocsaras területeken a honfoglalást követően épült fel Moson vára, amely viharos évszázadokat élt át. Korai várát a napjainkban Király-dombnak nevezett alacsony kiemelkedésen létesítette István király.

Nagyvázsony a nevét az első birtokosáról a Vázsony nemzetségtől kapta, melynek első ismert tagja Ákos, a megye főispánja, bánja, majd a királyné udvarbírája lett. A Vezsenyi nemzetség kihaltával a királyra visszaszállt Vázsonykő várát birtokaival együtt hű vitézének, Kinizsi Pálnak adta 1472-ben. Vázsonykő várának építési ideje a XIV. század végére, XV. század elejére tehető. A vár 22 évig mondhatta urának Kinizsit. Ez a két évtized nemcsak a vár, hanem a Környék történetének is legfényesebb időszakát jelentette. A várúr nagyszabású építkezései komoly fellendülést eredményeztek, ennek három értékes műemlék: az átépített vár, a Pális kolostor és a falu plébániatemploma őrzi nyomát.

Komárom-Esztergom megyében találjuk Neszmély települést, a Tatai kistérségben. A település az Ászár-Neszmélyi Borvidék központjaként híres napjainkban. A Kisvár keletkezését az Árpád-korra teszik, amikor a földesurak és nemesemberek sorra emelték a megerősített szállásokat, birtokvédelemül.

Nógrád várának keletkezéséről nincs biztos adatunk. Anonymus szerint a honfoglaló magyarok itt már várat találtak. A nógrádi vár az Ipoly folyó által félkörívbe fogott Börzsöny belsejében megbújó Nógrád község névadó vára, amely a környező vidékből hatvan méterre kimagasodó, nagy területű fennsíkot koronázza.

Nyírbátor, Báthori várkastély XV. századi, emeletes belső udvarú várkastély része volt, 1730 körül a vár maradványainak felhasználásával emeletes magtárrá alakították. Hogy a vár mikor és hogyan pusztult el, nem tudni.

Nagyon kevés emlék maradt Magyarországon a XIII. századból, így Európai ritkaságnak számít a Nyírkarászon található kisméretű földvár.