Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

A XIV. század végén emelt, de csak a XVI-XVII. században kiépített, négyzetalapú vár külső falainak egy része áll, és az egyik saroktornyot helyreállították. A falakat ma is jól kivehető várárok övezi. A vár a Sajó átkelőhelyét és a hadászati szempontból fontos utakat védelmezte. Történelmi jelentőségre a Rákóczi-szabadságharc idején tett szert: itt volt Rákóczi egyik főhadiszállása. A szatmári béke után a kincstáré, majd különböző birtokosoké lett a vár és a település. Az omladozó várat a XIX.s zázadban magtárnak és pincének használták, a Sajó árvizei majdnem végleg megpecsételték sorsát: 1845-ben az északi, 1855-ben pedig a középfal is elpusztult.

A középkori Ötvös várkastélyát az ecsedi Báthori család építtette, valószínûleg a XV. század második felében. Átalakítására a XVI. század elején kerülhetett sor és ennek eredményeképpen jött létre egy téglalap alprajzú várkastély.

A pécsváradi bencés apátság, a török kiűzése után uradalmi központként működött, jelenleg múzeum és szálloda.

Ozora várkastélya igazi kuriózum a hazai műemlékek között, hiszen a reneszánsz világ hangulatát tükröző épületek csak jelentős átépítésekkel, vagy romosan maradtak fenn az országban. Ám Ozorán a barokk korban magtárrá alakított épületből helyreállítható volt a 16. századi reneszánsz palotaépület, ahol igazi középkori hangulat fogadja a látogatókat.

A falu határában álló várrom egykor Solymos váraként szerepelt. A várat a Tolcsva nemzetség építette 1312. után, uradalmuk központja lehetett. Az 1398-ban már elhagyott és lerombolt várként leírt erődítmény korai nemesi kőváraink egyike. Pusztavár elnevezése erősen lepusztult állapotára utal.

A vár 624 m magas - vulkanikus eredetű - sziklaszirten épült. Regéc vára a szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos hegyi várak kategóriájába tartozik. A korábban épült, de a köztudatban Rákóczi-várként ismert vár a Rákócziak idején élte fénykorát. Sokat tartózkodott itt I. Rákóczi Ferenc. Özvegye, Zrínyi Ilona itt nevelte fiát, II. Rákóczi Ferencet öt éves koráig. A Rákóczi-szabadságharc bukását követően, a vár a császáriak dühének esett áldozatul, elpusztították, falait lerombolták. Berendezéseinek megmaradt darabjai a sárospataki vármúzeumban tekinthetők meg.

1963-ban Papp László régész feltáró ásatásokat végzett a területen. Megállapította, hogy a 205 x 35 m-es udvart széles kőfal vette körül. Egy többszintes öregtorony és egyéb épületek maradványait is megtalálta. Nem zárta ki a Szent István kori keletkezés lehetőségét. A hagyomány szerint itt született Skóciai Szent Margit, Szent István király unokája, aki III. Malcolm, skót király felesége lett. Tiszteletére egy emlékkövet állítottak a torony alapjára, amelyet évenként a Dr. Novotny Iván vezette túrán megkoszorúznak.

A Balatontól északnyugati irányban, Rezi település határában, a Keszthelyi-hegység egyik 427 méter magas sziklaormának kiugró részét koronázzák meg Rezi várának kőfalai.

A limes a Római Birodalom védelmét szolgáló, a császárkorban létesített szárazföldi határvonal. Ennek részét képezte ez a rekonstruált őrtorony rom is. A négyszögletes alapú őrtornyot I. Valentinianus császár uralkodása alatt építették. Feltehetően a IV-V. század fordulója körüli években esett áldozatul a barbárok támadásának.

A Salgótarján városát övező Medves egyik meredek vulkáni kúpját koronázza meg Salgó vára. A turisták által igen kedvelt kirándulóhely