Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

A hazai késő reneszánsz építészet legértékesebb együttesei közé tartozó történelmi épület ma múzeum. Perényi Péter építtette 1534-37 között, fénykorát a Rákóczi-család idejében, az 1600-as években élte.

A Sárvári Nádasdy-vár épületegyüttese nemcsak a történeti szempontból meghatározó eleme a városnak. A Sárvár szívében magasodó, legtöbbet kaputornyával és a várárkot átívelő boltíves hídjával ábrázolt várkastély a nemzeti örökség része. Otthont ad a Nádasdy Ferenc múzeumnak és betölti a város művelődési és kulturális központjának szerepét. A városnézést célszerű itt kezdeni, a későbbiek során a vár pompás tájékozódási pontként is szolgál.

Sátoraljaújhely városát zöldellő hegyek fogják félkörbe. Ezek egyikén emeltetett kővárat az országot pusztulásba döntő tatárjárás utáni korszakban Árpád-házi IV. Béla király, hogy legyen hová húzódnia a környező lakosságnak. A korabeli oklevelekben Újhely vagy Patak vára néven szerepelt. 1264-ben falait a királyi katonaság megostromolta és itt ejtette fogságba István herceg feleségét, Kun Erzsébetet és gyermekeit.

A XVIII. századi külsejű vár az ország egyik legépebben megmaradt várkastélya. A román stílustól a barokkig őrzi az építészeti jegyeket, legszebbek a gótikus emlékek.

A Tolnai-Hegyhát északi végén és a Mezőföld határán található. Keresztülfolyik rajta a Sió. A simontornyai vár legrégebbi része, a lakótorony, a 13. században épült. A 14. században gótikus palotaszárnyat toldottak hozzá, majd a 16. század elején reneszánsz stílusban alakították át. Jelenleg a Vármúzeumnak ad otthont.

A Bükk és a Mátra határán a Tarna-patak észak felé kiszélesedő völgye felett áll a vár. Feltárása 1965-től folyt kisebb megszakításokkal. A munkálatokat Kovács Béla régész irányította, és az alsó vár, a sziklába vágott terem és folyosó, valamint a várat körülvevő sáncrendszer egy részének feltárását végezték el.

Budapesttől északnyugati irányban, a zöldellő pilisi hegyek gyűrűjében egy kisebb, meredek oldalú dombon emelkedik Solymár középkori erőssége, amit a néphagyomány Szarkavárként emleget.

A Somlói vár (vagy Somló vár, Somló vára) Doba mellett található, a bazaltos Somló-hegy hegy északi oldalán, egy sűrű erdőben.
A népnyelv szerint a tatárjárás után emelt kővár volt. Írásos emlék azonban csak 1352-ben említi először, amikor Nagy Lajos király Csenik fia Jánostól elvette és Heim fia Benedeknek adta. Az okirat castrum Somlo néven regisztrálja.

A szlovák-magyar határon áll a Somoskői vár. A középkori várból csodás kilátás nyílik a környék településeire. A várhegytől rövid séta után eljuthatunk a somoskői bazaltorgonákhoz, melyek a területen lejátszódó, egykori vulkanizmus gyönyörű bizonyítékai.

A szabálytalan sokszög alaprajzú, észak-déli irányban hosszan elnyúló belsőtornyos vár tekintélyes maradványai a város felett emelkedő, körös-körül egyformán meredek lejtésű, de nem magas Várhegy tetején látható.