Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Szabadbattyáni, Kula gótikus lakótorony a sárvízi átkelő melletti két kis domb egyikén épült fel a XIII. században - valószínűleg a tatárjárás után. A háromemeletes torony, amit 1543-ban a törökök romboltak le, de a végvárrá lett Székesfehérvárért meg-meginduló magyar rohamok ellen újjáépítették. A török korban virágzó kis település alakult ki a torony körül. A kis vár 1688-ban, a török kiűzése után elvesztette jelentőségét, állapota egyre romlott. 1981-ben nyílt meg a helyreállított toronyban a megyei múzeum török kori anyagát bemutató kiállítás.

A IX-X. században épített földvár Közép-Európa egyik legimpozánsabb ilyen jellegű építménye. Sáncai a 10-12 méter magasságot is elérik, 227-303-349 méter hosszúságúak, hatalmas üres területet zárnak körül.

Bármely irányból nézzük, a szandai Várhegy a legszebb, legimpozánsabb vulkáni csúcs a Cserhát szívében. Már messzirôl hívogat a karcsú, magasba szökkenô Várhegy csúcsa (528 m). A megye számos pontjáról úgy tűnik, mintha egyedüli őrállója lenne a nógrádi Palócföldnek.

Az egri püspökök kisméretű vára a püspöki székváros közelében egy meredek sziklafokon emelkedett, feltehetően vadászkastélyként használták. Az egykori épületből mára csekély falcsonkok maradtak.

Szászvár várát – amely a mai település központjában állott – Burgundiai Bertalan pécsi püspök (1219-1252) építtette 1235 körül. A vár a török terjeszkedés idején jutott fontosabb szerephez.

Az átalakított szegvári vár 1883-ig megyeháza, majd polgári leányiskolaként mûködött. A kastély mögött, a Kurca patak partján hosszú téglafal húzódik, melyet várfalként emlegetnek. Valójában azonban a XVIII. században épített, megyeház mögötti börtön megmaradt fala

Borsod megye egyik legjelentősebb vára-erődítménye volt a 16-17. században, ám 1707-ben lerombolták. Szendrő várának első okleveles említése 1355-ből való, ám hogy a várat pontosan mikor építették, nem tudni. Első említésekor királyi vár volt (a forrásban a várnagyot nevezik meg), ám Zsigmond valószínűleg még az 1390-es évek elején a Bebek-családnak adományozta.

Szerencs várát egy középkori bencés kolostor helyén 1556-59 között építtette Némethy Ferenc. Reneszánsz kori formáját, mely mai képének is meghatározója, Rákóczi Zsigmond idején kapta.

A négyszög alaprajzú külső tornyos vár építése a XV. században kezdődött, majd az új tulajdonosok folyamatosan megerősítették. Az épület lényegében még ma is a XVI. századi elrendezését tükrözi.

A tapolcai medence délnyugati részén, régen a Balaton szigetét képező 230 m magas vulkánikus hegy tetején állnak az észak-déli irányú, szabálytalan alaprajzú szigligeti vár maradványai.

Gyönyörű panoráma nyílik innen a Balatonra. A templom mögül indulva először az alsóvárba jutunk, majd egy gyilokjárón át a rondellára. Innen meredek gyalogút vezet az alsóvárnál mintegy 20 méterrel feljebb emelkedő felsővárba