Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Amadé nádor a XIII. század végén építtette a várat a Nagy-Amadé-hegy sziklatornyán. Még felfedezhető az egykor sánccal körülvett területe, és északkeleti csúcsán még állnak négyzetes tornyai.

A Dömös és Dobogókő között emelkedő Árpádvár nevű hegyen faragott kövek, majd cserépmaradványok kerültek elő a föld alól, a szakértők fel­ismerték egy ott teljesen földig lerombolt Árpád-kori vár maradványát. Közvetlenül az Árpádvár nevű hegy alatt egy nagykiterjedésű illír-kelta telep maradványát is megtaláltuk ugyanakkor, ami viszont azt jelzi, hogy az árpádkort megelőzően itt már fontos lakottsági pont volt.

Bánd község a 8-as főút mentén, a Bakony erdei által körülvett medencében fekszik, Veszprémtől 10 km-re nyugatra. Történelmi múltjára a falu közepén magasodó Esseg-vár romjai emlékeztetnek. A ma is látható sarokbástya a környék egyik kedvelt kirándulóhelye.

Benevár Mátrafüredről a rövid, de emelkedő kék+ jelzésen érhető el. A vár a Kalló- és a Csatorna-patak közt lefutó bércre épült feltehetően a XII. század végén. Erre lehet következtetni az építési rétegben talált III. Béla-pénzről. Sokáig a Csobánka család tulajdonában volt az oklevelekben említett „castrum Bene”. Később, Károly Róbert uralkodása alatt szerepe erőteljesen lecsökkent, és végül a XV. században elnéptelenedett. Az ásatások során előkerültek az egykori palota maradványai, valamint egy ciszterna.

A Boldogkőváralja község felett emelkedő ovális alakú andezittufa hegy tetején az észak-déli irányban elnyúló, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos Boldogkő vára emelkedik a magasba. A vár építésének pontos idejét nem ismerjük, de az bizonyos, hogy a tatárjárás után épült. Mint erődítmény a kassai utat és a Hernád völgyét védte.

A város legészakibb részén, a Bódva partján, természetes szikladombon épült földből, fából. Magát a dombot a X. században már magyar népcsoport lakta, a vár a XI. században épült, 1241-ig, a tatárjárásig Borsod vármegye központja volt. Gazdag régészeti ásatási anyaga a Tájház udvarában lévő kiállítóteremben látható. A vár rendezett területe történelmi emlékpark. Kulturális rendezvények színhelye.

A Sibrik család hajdani alsó kastélya 1616-ban került Batthyányi Ferenc tulajdonába, melyet a család nagy költségen két emeletes, négy saroktornyos főúri kastéllyá építették át. Kedvelt tartózkodási helye volt a XVII. század végén Batthyány Ádámnak és feleségének, Strattmann Eleonórának. 1832-től, amióta gróf Althanné itt halálozott el kolerában, lakatlanná vált.

A Duna nyugati oldalán, 1987 óta a Világörökség részeként, márgából épült hegyen áll a vár, benne a királyi palota. A hegy gyomrában labirintus, a felszínen évszázadok építészeti és kulturális emlékei őrződtek meg.

A Citadella erődítményét Ferenc József építtette 1851-ben, hogy ágyúival innen sakkban tarthassa a rebellis kettős várost. A Zita Emánuel, Kasselik Ferenc által tervezett épület ma kirándulóhely.

A régészeti feltárások és a vár birtoklástörténete alapján valószínűsíthető, hogy a várat 1537 és 1547 között emeltette Büdy Mihály munkácsi várnagy és beregi főispán, hogy a hétszáz forintért megvásárolt vámosatyai birtokának uradalmi központját képezze.