Borsodi földvár (Edelény)
A város legészakibb részén (Váralja utca), a Bódva partján, természetes szikladombon épült földből, fából. Magát a dombot a X. században már magyar népcsoport lakta, a vár a XI. században épült, 1241-ig, a tatárjárásig Borsod vármegye központja volt. Gazdag régészeti ásatási anyaga a Tájház udvarában lévő kiállítóteremben látható. A vár rendezett területe történelmi emlékpark. Kulturális rendezvények színhelye.
A Borsodi földvár a Szent István által kialakított megyerendszer egyik tagjának, a történeti Borsod megyének volt az első központja és a körülötte kialakult település révén a névadója. A megye élén az ispán állt, akinek a székhelye a megyék központjában kiépített várakban volt. Anonymus szerint a borsodi várat Bunger fia Bors építette, és Árpád vezér tette meg őt ispánná. A néhány éve elvégzett alapos ásatás leletei azt mutatják, hogy a Bódva folyó mellett emelkedő természetes szikladombra épült vár nem egy korábbi erősség felújításával jött létre, hanem egy korábban itt állt, tűzvész következtében elpusztult (erődítés nélküli) település maradványaira telepedett rá, a dombtető elegyengetése után.
A 10. század végén, 11. század elején emelt, részben ma is látható sáncok egy 1,7 hektáros területet fognak körbe. A sánc külső magasság 5-6, szélessége 10,5 méter lehetett, bejárata pedig déli irányból nyílhatott (a többi oldalát a folyó és mocsaras részek védhették). Ezt a várat egy adott szintig földdel feltöltött favárnak kell elképzelni. Építését két periódusban – de folytatólagosan – végezték, úgy hogy elôbb egy sűrű rácsszerkezetet hoztak létre egymás mellé fektetett gömbfákból – melyeket levert karók sora tartotta a sánc külső oldaláról –, majd erre az alapra egy újabb rácsszerkezetet építettek – négyszög alakú kazettákat kialakítva –, és ezt földdel töltötték fel.
A vár belső területén megtalálták egy nagyméretű templom nyomait is. Az államalapítás kori templomok méretéhez viszonyítva kifejezetten nagy, impozáns épület minden valószínűség szerint az esperesi templom, a megye egyházi vezetőjének székhelye lehetett. Erre utal, hogy nem találtak sírokat a templom körül, ugyanakkor a sáncokon kívül, de még ugyanezen a dombon állt egy másik templom is a 11. században (utóbbi lehetett a település plébániatemploma).
Az államalapítás kora utáni kiemelt szerepét viszonylag korán, már a 14. században elveszítő borsodi vár hamar lakatlanná vált, a körülötte lévő település pedig egy lett a számos falusi települése közül. Pusztulásának pontos okát és idejét nem ismerjük, utoljára egy 1334-ben említi írás „Feldwar” sáncát. A 16. század közepén Bebek Ferenc borsodi castellumának ostromáról maradt fenn írásos emlék, és a sánc melletti belső területen fel is tárták egy nagyobb ház maradványait, a korból származó leletekkel. Borsod települést az 1950-es években Edelényhez csatolták.
A földvár területe szabadon látogatható, a közvetlen mellette található Borsodi Tájház kiállításait megtekintve a földvár történetérôl is sok érdekes információt ismerhetnek meg.
Információ:
Borsodi Tájház és Borsodi Földvár
Edelény, Borsodi út 155. Váralja u. 1.
Váralja u. 2.
tel.: (+36 30) 628 3007
e-mail: tajhaz.edeleny@museum.hu
www.edeleny.tajhaz.hu
forrás: www.szepmagyarorszag.hu,
Nagyobb térképért klikk a képre!
