Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Oroszlánytól délkeletre, Csákvártól északnyugatra, a Kőhányás-puszta közelében, a Vértes hegység erdejében, Kőhányáspuszta és Vértesszentkereszt közt található, egy bokrokkal benőtt 207 méter magas hegy csúcsán az Oroszlánkő várának romjai másnéven a Csákvár, Csáki vár.

A felszínen látható falmaradványokból a vár alaprajzát nem lehet megállapítani. Anonymus szerint a vár építője Szabolcs vezér unokája Csák volt, mert mint írja: “Árpád vezér pedig innen (ti. Bodajk hegyétől) kelet felé Elődnek, Szabolcs apjának nagy erdőt adott, melyben Szabolcs unokája, Csák sok idő múltán várat emelt.”

Amíg a vár állt, a Csák nemzetség birtoka volt. A hagyomány szerint 1038-ban Béla herceg, a későbbi I. Béla királyt, Csák fia György innen kísérte Lengyelországba. 1188-ban III. Béla által győri püspökké kinevezett Csák Ugrin birtoka lett, aki itt is halt meg 1204-ben. Csák Máténak a rozgonyi csatában történt veresége után, az ismeretlen körülmények között és idővel rommá lett vár a király birtokába került. Volt a Rozgonyiaké, majd a Török családé. Még a török időkben is védelmi szerepet töltött be, végül a geszetesi vár tartozéka lett. A vár lassan az alapjáig elpusztult.

A tatárjárás előtt feltehetően megerősített menedékhely volt, de utána kővárat építettek itt, és a Kompolti család erős lovagvára lett. Később lerombolták a törökök, csak maradványaira bukkanhatunk.

Oroszlánkői-barlang

Kis kőfülke a Vértes ÉNy-i szélén Oroszlánytól 6 km-re DK-re. Az Oroszlánykői várrommal szemben kis dolomitrög sziklás peremén nyílik kb. 350 m tszf. magasságban. Hossza 2 m, szélessége 4 m, magassága 1 m.  a dolomit erős aprozódása hozta létre, a víz oldómunkájának csak másodlagos szerepe volt.

Nagyobb térképért klikk a képre!