Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

A Várhegy Esztergom egyik legfontosabb idegenforgalmi vonzereje. Az esztergomi Várhegy királyi palotájának építését Géza fejedelem kezdte el a X. század utolsó harmadában.

Munkáját fia I. István folytatta, melynek eredményeképen a 11. század első évtizedében a vár a király legfontosabb székhelyévé vált.

A ma is látható lakóépületeket Árpád-házi III. Béla király parancsára emelték külhoni építőmesterek, ezzel kialakult a déli sziklacsúcson az uralkodó székhelye, központjában a sokszögletű lakótoronnyal és gyönyörű várkápolnával, melytől északi irányban egy kisebb dombon emelkedik a Szent Adalbert székesegyház.

Első jelentősebb ostromát az 1241-1242-es tatárjárás idején szenvedte el, de míg a királyi várost elfoglalták és feldúlták, addig a kővárral nem boldogultak, azt sikerrel védték meg a spanyol származású Simon ispán és fegyveresei.

A 13. század második felében már az egész Várhegyet az esztergomi érsek birtokolta, aki óriási hatalmának tudatában többször az uralkodóval is szembeszállt.

A 14. század elején a felvidéki vármegyéket uraló Csák Máté pusztította az érsekség birtokait, míg a cseh származású Vencel király csapatai el is foglalták.

Anjou Károly uralkodása idején indult meg Esztergom virágzása, a dúsgazdag érsekség jelentős építkezéseket végzett a Várhegyen. Virágzásának csúcspontját a reneszánsz műveltségű Vitéz János érseksége jelentette, amikor a folyó felőli oldalon az ebédlőpalota megépült,valamint az akkoriban európai hírű függőkert a várhegy Duna felőli oldalán,a kert megmaradt teraszai még ma is jól láthatóak a hegyoldalban.

A 16. században már a hódító török árnyéka vetődött az esztergomi érsek székhelyére, I. Szulejmán török szultán serege 1543-ban megostromolta és elfoglalta. A török megszállás idején fokozatosan dőltek romba a középkori magyar építészet remekműveiként számon tartott székesegyház és palotarészek.

A Habsburg hadvezetés többször is elfoglalta, de az Oszmán Birodalom katonái ismételten visszavették a Buda körüli végvárrendszerük kiemelkedően fontos bázisát.

1594-es ostrománál esett el Balassi Bálint, a korszak legjelentősebb reneszánsz költője.1595-ben Mansfeld Károly parancsnoksága alatt álló keresztény seregek visszafoglalták a várat 10 évre, majd ismét török kézbe került. A „pogány” hatalmából véglegesen csak 1683 őszén szabadította fel Sobieski János lengyel király seregével, az ő emléktábláját a Duna menti Vízivárosban láthatjuk.

A II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharcban történt az utolsó katonai esemény, amikor rövid ideig a felkelők tartották hatalmukban a várat.

A 18. században fokozatosan lebontották védőműveit, majd 1869-re elkészült a régebbi templom helyén a monumentális méretű Bazilika. Az egykori királyi székhely múltjának feltárását az 1930-as esztendőkben kezdték meg. 2000-ben a vár egyes részeit teljesen újjáépítették, és megkezdték a freskók feltárását, felújítását.

2008-ban, a Reneszánsz év keretében a vár déli pontján egy új tornyot építettek fel, ami a 2007-ben a vármúzeumban talált Botticelli-freskót, és a Vitéz-studiolót védi a beázástól.

A „Fehér torony” átadása, és egy Vitéz János emléktábla leleplezése 2009. május 13-án történt.

A múzeum a II. világháború előtt is látogatható volt, 1971 óta tartozik a Nemzeti Múzeum kezelésébe.

A Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma állandó és időszakos kiállításokkal várja a látogatókat. A Vármúzeum gyűjtőterülete a Várhegyet és közvetlen környezetét öleli fel. Állandó kiállítás a több teremben bemutatott, az esztergomi vár története című kiállítás.

A Vármúzeumnak 4 állandó kiállítása van:

• Esztergom évszázadai,
• Díszfegyverek az MNM gyűjteményéből,
• Fejezetek a magyar pénzverés történetéből és a Kőtár (Lapidarium), ahol megtekinthető Magyarország egyik leggazdagabb román és kora gótikus faragott kő-gyűjteménye, ahol eredeti helyükön láthatóak a francia kora gótika stílusában készített tagozatokat, valamint a középkori Szent Adalbert székesegyház főkapujának,
• a Porta Speciosa-nak kőemlékeit.

Esztergomi bazilika

A klasszicista stílusban épült Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszékesegyház a magyar katolikus egyház főszékesegyháza az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében. Külső méreteit tekintve Magyarország legnagyobb egyházi épülete, és egyben az ország legmagasabb épülete. Méreteit tekintve Európa egyik legnagyobb bazilikája

A Katedrális építését Rudnay Sándor prímás kezdte 1822-ben. A Packh János és Hild József által tervezett templomot 1856. augusztus 31-én szentelték fel. Liszt Ferenc erre az alkalomra írta híres Esztergomi Miséjét (Missa Solemnis).

Az esztergomi Bazilika méretét tekintve az ország első, Európa harmadik legnagyobb temploma. Magassága a kriptától a keresztig 100 m, hossza 118 m, szélessége 49 m. A kupola átmérője 33,5 m, az altemplom falai 17 m vastagságúak. Az oltárkép Michelangelo Grigoletti munkája, a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképe (13,5 * 6,6 m), mely Mária mennybevételét ábrázolja.

A templom baloldali kápolnája eredetileg Bakócz Tamás érsek sírkápolnájának készült 1507-ben. Csodával határos módon túlélte a török megszállást és az új székesegyház építésekor 1600 darabra szétszedve beépítették az új főtemplomba, megmentve ezzel az eljárással az utókornak Európa legészakibb, épen maradt reneszánsz kápolnáját.

Az altemplom több száz sírfülkéjében a Bazilika építői és főpapjai nyugszanak.
A látogatható részben található többek között Mátyás király kancellárjának, Vitéz Jánosnak és Hunyadit kormányzóvá választó Széchy Dénes érseknek a síremléke.

Itt helyezték örök nyugalomra Mindszenty József hercegprímást is.

A közel 80 méter magasan levő kupola-kilátóról tiszta időben a Tátra csúcsai is látszanak. A Bazilika déli tornyában megtekinthető az 5800 kg-os Nagyboldogasszony harang, amely hazánk harmadik legnehezebb harangja.

A közel 80 méter magasan levő kupola-kilátóról tiszta időben a Tátra csúcsai is látszanak. A Bazilika déli tornyában megtekinthető az 5800 kg-os Nagyboldogasszony harang, amely hazánk harmadik legnehezebb harangja

A Főszékesegyházi Kincstárban található Közép-Európa egyik leggazdagabb egyházi műtárgygyűjteménye. Megcsodálhatják itt a látogatók sok más, kiemelkedően értékes műtárgy mellett az ország legnagyobb gótikus kelyhét— a XV. Századi Suki-kelyhet, vagy Magyarország legnagyobb ékszerkincsét, a 70 cm magas, világhírű, színaranyból készült Mátyás-kálváriát. Különleges darabjai a gyűjteménynek a koronázási szertartásokhoz használt egyházi liturgikus eszközök (eskükereszt, királyi csókkereszt, koronázási kehely).

Nagyobb térképért klikk a képre!