Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Kevesen tudják, hogy a Nyimi patak völgyében levõ vár vidékünk legjobb védelmi helyzettel rendelkező, legépebben maradt erõssége. A rendkívül kedvezõ földrajzi helyzete,  a meredek 245 m magas hegy, melynek tetejére épült, valamint a nagy földbõl készült védmûvei, szinte bevehetetlenné tették. Építtetõje ismeretlen.

A majdnem szabályos kör alakú vár az Árpád-korban épülhetett, s védelmet nyújtott az alatta elterülõ Kás falu lakóinak. A települést csak 1229-ben említik elõször, a vár már az ezt megelõzõ században is állhatott. Ezt bizonyítják az elõkerült kerámia töredékek. A falu a XIII. században a székesfehérvári káptalané. Hamarosan azonban már a nevezetes Csák nemzetség dudari ágáé. Azé a nemzetségé, mely 12 ágra oszlott, s a trencsényi ág leghíresebb sarja, Csák Máté.

Egy évvel az Árpád-ház kihalása után a dudari ág három családja osztja föl egymás közt a kási birtokot. A Csák nemzetség tagjai a vértesszentkereszti kolostorba temetkeztek. Valamelyik sarj e nemzetségi monostornak adományozza Kast. 1424-ben birtokos még itt a fehérvári Szent Miklós prépostság, s a budai káptalan is. Ezen esztendõben említik elõször és utoljára határában a Nagyhegyen (mons Nagheg) várát. Aki feljutott ide, tanúsíthatja, hogy 570 éve pontosan fogalmaztak, valóban nagy ez a Nagyhegy. 1460-ban Kás fele része Torvei Ugrón kezében volt. E férfiú pecsétje is hitelesítette Hunyadi János kormányzóvá választásának iratát. Aztán jött a török hódoltság kora.

A közeli foki és endrédi török erõsségek nem nyújtottak védelmet a portyázó magyar végváriak ellen. Fenyegetõ közelségben volt a Balaton túloldalán a tihanyi erõsség. A Kási várnak kicsi az alapterülete. Hadászati jelentõsége tehát igen csekély. Nem véletlen, hogy a törökök nem itt e különben jól védhetõ helyen hanem a közeli Ságváron kezdtek hozzá 1558-ban a várépítéshez. A pusztulástól Kast nem oltalmazhatta meg közeli vára sem. 1534-ben még a megye legnépesebb települései küzött van a maga 24 portájával, 1565-ben már pusztaként említi a török adóösszeírás.

A Kási vár romja, az ország egyik legnagyobb földvár-maradványa. Belső területe lapos, ovális alakú, átmérője 29x21 méter. Köröskörül rendkívül meredek oldal övezi, ami valószínűleg mesterséges kialakítású. Alatta 9-10 méterrel alacsonyabb szinten árok fut körbe, szélessége 7-8 méter. Az árok külső szélét sánc kíséri, magassága 2-5 méter. A sánc mögött újabb árok fut körbe, mélysége 1-3 méter, szélessége 7-14 méter, majd a természetes lejtő folytatódik. A vár teljes területe 95x90 méter, 0,63 ha.

Somogy megye északkeleti részén, Siófoktól kb. 12 kilométerre a 65-ös útról Nyim község felé letérve lehet megközelíteni a községtől kb. 3 kilométerre található Kási várat.

forrás: www.nelli-apartmanhaz.hu, www.varbarat.hu

Nagyobb térképért klikk a képre!