Lator vára (Sály)
Sály község a Bükk hegység nyúlványai között húzódó völgyek egyikében fekszik. A település Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelyétől, Miskolctól kb. 40 km-re terül el.
A település és a környéke már jóval a honfoglalás előtt lakott volt, a bronzkori maradványokon kívül hun és avar sírokat is feltártak. A honfoglalás után az Örsúr nembeli Sályiak birtoka, bár első okleveles említése csak 1348-ból származik. A szőlőtetűjárvány előtt a Bükkalja egyik legvirágzóbb szőlőtermesztő községe volt.
A Sálytól 4 km-re északnyugatra fekvő Latorvár-tetőn három egymás közvetlen közelébe épült erősség található. Az első egy vaskori földvár, a második egy honfoglalás-kori földvár (Örsúr vára), a harmadik pedig egy Árpád-kori kővár (Latorvár). Ez nem a hegy tetején, hanem annak déli, meredeken kiugró padkáján található.
Latorvár építését kerámialeletek alapján a 12. század végére vagy a 13. század elejére teszik. A várról a fennmaradt oklevelek nem tudósítanak. A várat valószínűleg a kácsi lakótoronnyal egy időben, az Örsúr nemzetség 14. századi elszegényedésével hagyták el, mivel átépítésére nem volt megfelelő anyagi fedezet.
Latorvárat Holl István és Parádi Nándor ásatásai tárták fel. A torony alapjait, valamint körülötte Árpád-kori kerámiatöredékeket találtak itt (pl. halványvöröses színű palacknyak- és palackváll-töredék). 1979-ben Parádi Nándor és Gádor Judit járta be a területet, újabb cseréptöredékeket találva.
A várat egy 28x14 méteres ovális alakú, 7 méter széles árok határolja, mely mára jelentősen feltöltődött, mélysége mindössze 1-1,5 méter. A kis alapterületű lakótorony alapjánál 2,5 méter vastag falai 4-4,5 méteres magasságig maradtak fenn. A torony falainak íves hajlásából kör vagy félkör alakú alaprajzra lehet következtetni.
forrás: www.hu.wikipedia.org, www.mezokovesdiregio.hu
|
Geocaching adatok Latorvár (GCLATR) |
Nagyobb térképért klikk a képre!
