Mosonmagyaróvári vár
A nyugati határvidéken, a Fertő-tó, a Duna és mellékfolyói által szabdalt mocsaras területeken a honfoglalást követően épült fel Moson vára, amely viharos évszázadokat élt át. Korai várát a napjainkban Király-dombnak nevezett alacsony kiemelkedésen létesítette István király. Az országosan ismert ispánsági várakhoz hasonlóan a mosoni is facölöpökből rekeszes szerkezetűre készített és földdel töltött falakból állt, belső udvarán a vármegyei szervezet lakóházaival. Irányító szerepét a tatárjárás utáni időszakban már kőből emelt magánföldesúri erősség vette át. A 14. század elején a Kőszegi nemzetség foglalta el, tőlük Anjou Károly király serege vette vissza. A középkorban több birtokos váltotta magát benne, köztük a Lackfi bárók. Fokozatosan bővítették falait és épületeit, mindenkor a tulajdonos elképzeléseinek megfelelően, de a 16. századtól már a – hihetetlen gyorsasággal előrenyomuló – török elleni védekezés került előtérbe.
A várossal történő ismerkedést kezdjük a város szimbólumával, a legrégebbi műemlékkel az óvári várral. A Lajta ágakkal, várárokkal körülvett épülethez boltozott téglahídon és a tört-tengelyű, alagútszerű kapuépítményen keresztül jutunk. Boltozata zárókövén a hajdani tulajdonosok, a Bazini és Szentgyörgyi grófok hatágú csillagos címere sejlik.
A vár egykori négy saroktornya közül csak kettő látszik, mert 1810-ben a második emelet ráépítése során a két északi torony beleolvadt az épületbe. A Malom-csatorna fölött átvezető régi felvonóhíd helyén tömör mellvéddel ellátott téglahídon jutunk a várkapuhoz. Ez a 10 m hosszú, dongaboltozatos, alagútszerű építmény vezet a várudvarba. Boltozatának záróköve, a gótikus ülőfülkék és a kapuőrség egykori őrszobái az építés korát (XV. század), és hajdani szerepét is elárulják. Az egykor hadászati célokat szolgáló vár a XIX. század elejétől a tudománynak ad otthont. A belső várudvar falain körben az intézet neves személyeinek domborművei emlékeztetik a látogatót, hogy az agrártudományok oktatásának színhelyén jár.
Szabálytalan négyszög alakja is arra akar következtetni, hogy eredetei alakja ötszög lehetett. Így kerülhetett kívülre az a gótikus várkápolna, ami az 1600-as években még állt, és amelyet feltárva, a vár ÉK-i sarkán találunk. A vártó felöli oldalon egy kibontott, de konzerválatlan körbástyát láthatunk. Mai kapubejárója zárókövén a 140-es szám az egykori házszámot jelenti; 1820-ban Magyaróvár házainak száma összesen 150 volt.
Az óvári vár nem volt nagy ostromok tanúja, kisszámú védői inkább feladták. 1529-ben a török a várossal együtt felégeti. Olasz hadmérnökök terve alapján – a mindenkori haditechnikának megfelelően – erősítik, korszerűsítik. Körgyűrűs védvonalat építenek köré, oldalazó tüzelésre alkalmas olaszbástyákkal látják el. Még 1702-ben is folynak erősítési munkák, s bár a szabadharc alatt végig osztrák kézen maradt,
GPS: 47° 52' 48.7308" N, 17° 16' 22.8864" E
Az épületben egyetem működik, csak hétköznap látogatható.
Telefonszám: 96/566-637
Cím: Mosonmagyaróvár, Vár 2.
forrás: www./mosonmagyarovar.utisugo.hu
|
Geocaching adatok Lajta-parti caching party (GCMOVA) |
Nagyobb térképért klikk a képre!
