Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Nyírbátor, Báthori várkastély XV. századi, emeletes belső udvarú várkastély része volt, 1730 körül a vár maradványainak felhasználásával emeletes magtárrá alakították. Hogy a vár mikor és hogyan pusztult el, nem tudni.

Az előzetes kutatások szerint a mintegy 60x80 méteres területen belül több önálló palotaszárny és egyéb épület helyezkedett el a középső udvar körül. A várkastély északi szárnyának közepén állt az északi (ebédlő) palota, amely erősen átalakított formában hosszabb ideig magtárként szolgált. 2006 szeptemberében történt meg az épület teljes felújítása.

A Báthoriak nagy kiterjedésű birtokának központjában, Bátorban már a középkorban állt egy udvarház, amit a XV. század második felében átalakítottak, bővítettek. A XVI. században már várkastélyként, illetve várként említették. Fráter György és Ferdinánd király megbízottai itt kötötték meg 1549-ben a nyírbátori egyezményt, amelyben Erdély és a királyi Magyarország egyesülését mondták ki.

Nyírbátor névadói – a Báthori család – udvarházat építtettek a településen a XIV-XV. században. Írásos emlékekben először 1433-ban említik Báthori nemesi telkeit, mégpedig a Krisztus teste nevű kápolna közelében, vagyis pontosan azon a környéken, ahol később az ásatások feltárták az 1500 körül újjáépített várkastély maradványait. A két épület elhelyezkedése eleget tesz annak a korabeli nézetnek, miszerint a templom közelében kell lennie az udvarháznak. István vajda ezt bővíttette ki (esetleg jelentősebb mértékben átépíttette) a XV. század végén. Először 1549-ben tesznek említést a várkastélyról, mely ekkor még jelentős szereppel bírt, de a XVIII. századra már erősen romos állapotba került. Még ekkor is volt azonban használható része, amiből magtárt hoztak létre.

Az ásatásokat tovább folytatták és ettől délre, a gimnázium udvarában dongaboltozatos, nagy helyiségekkel rendelkező téglaépület falaira bukkantak. Itt találták meg a kisebb részben gótikus, nagyobb részben reneszánsz ajtó- és ablakkeret-töredékeket, a bábos korlát- és a mázas kályhacsempe-maradványokat. Habár a többemeletes magtárépületet átalakították a XVIII. században, az mégis sokkal régebbinek hat. Bizonyítja ezt a dongaboltozatos, hevederekkel megerősített pincéje, de ezt támasztják alá az emeleten található méteres vastagságú falak is. Az épület jelentőségét mutatja, hogy a minorita templommal azonos méretű, illetve az, hogy minőségi nagy téglákból készült, amelyeket kőkeményre szilárdult, meszes habarcsokba raktak.

Nagy valószínűséggel állítható, hogy a pince és a felmenő falak is a várkastély épen maradt részéből származnak, aminek építését egyébként a XV-XVI. század fordulóján már reneszánsz stílusban fejezték be. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal 1985-ben műemlékké nyilvánította az épületet, így a rendkívül rossz műszaki állapotban lévő északi palota az ország egyik legjelentősebb késő-gótikus emléke lett. A Báthori Várkastélyt 2006-ban újjáépítették – ennek köszönhetően ma már látogatható –, hiszen ez a korabeli kastély egyetlen olyan részlete, ami felmenő falaiban középkori maradványokat őriz.

forrás: www.bathorivarkastely.hu, www.vendegvaro.hu

Nagyobb térképért klikk a képre!