Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Nagyon kevés emlék maradt Magyarországon a XIII. századból, így Európai ritkaságnak számít a Nyírkarászon található kisméretű földvár.

Nyírkarász északi részén, a községen keresztül vezető Kisvárdát és Baktalórántházát összekötő úttól nyugatra a található a Gara-halom néven ismert XIII. századi földvár.

A települést először 1332-ben említik Kárász néven.  Drugh fia Sándor, aki harcolt 1253-ban az olmützi csatában, 1263-ban a feketehalmi vár védelmében jeleskedett, és ott volt 1264-ben az isaszegi csatában is élete során több címet is viselt, de leggyakrabban szörényi bánként hivatkoznak rá a források, a XIII. század közepén Karászon (ma Nyírkarász) rendezte be a központját, ahol földvárat is építtetett. Ennek a maradványait nevezik ma Gara-halomnak. Az oklevelek a bán utódait karászi (de Karaz) néven emlegették. A Karásziak az 1330-as évek közepére elveszítették Szabolcs megyei birtokaikat, közöttük a központjuknak számító Karászt is. Az új birtokosok a Perényiek a várat már nem használták melynek következtében rövid idő alatt elpusztult.

A község határában a kataszteri felmérés egy dombot "Földvárnak" jelöl. A földvárról, vagy más néven Gara-halomról a legenda azt tartja, hogy Garay nádor itt tartott megyegyűléseket, az Árpád-házi királyaink idejében pedig ítélkező és igazságszolgáltató létesítmény volt, melyből megyénkben csak Szabolcs községben található még egy. Ez a megye egyik legfontosabb honfoglalás kori sírmezője. Az 1894-es ásatások során egy honfoglalás kori vezér sírjára is bukkantak, mivel e helytől Nyírtass helység csak 5 km távolságra esik, nem lehetetlen, hogy a sírba Thass honfoglaló vezér lett eltemetve, ki a Nyírnek meghódításában vett részt.

Nyírkarászi Földvár (Gara-halom)

Az egykori a hetvenes években elbontott Nyíregyháza Kisvárda vasútvonal közvetlen közelében, egy kb. 200-300 m széles, északkelet-délnyugati irányú, a település felé enyhén ereszkedő, dombhát végén terül el. A közel kör alakú, észak felé enyhén nyújtott vár egy 67-68 x 63 m-s területet foglal el. A várdomb nagyjából vízszintes platója 22 x 19 m alapterülettű, melynek közepén egy emlékmű magasodik. A 4,5-7m széles árok feneke a plató jelenlegi járószintjéhez képest 4-5 m-el mélyebben húzódik. Az 5,5-8,5m széles külső sánc a várdomb platójánál általában 1-1,5m-el alacsonyabban helyezkedik el, azonban a nyugati oldalon a kettő közel egyazon magasságban húzódik. Ennek magyarázata a dombhát keleti irányú ereszkedésében keresendő.

A halom az eddig ismert halmoktól eltérő módon készült. A halom körben futó árok által határolt szigetre van felhalmozva. Az árok 4-6 méter mély, a fenék 4-5 méter széles síkot képez. 1894-ben a dombot feltárták, és egy honfoglaláskori magyar vitéz sírjára akadtak. A halom tetejéből - mely eredetileg magasabb lehetett - 2 méternyi mélységben, egy mállott lófej, két ezüstből készült szíjdíszítés, egy öt darabra tört kengyel, papírvékonyságú átlyuggatott ezüst lemezkék, egy vas baltának töredékei kerültek napfényre. A leletet a megye múzeumában helyezték el.

2003. május 2-án Emlékparkká lett avatva. 2008-ban a megyei napilap és internetes portálja által meghirdetett játékban, melyben Szabolcs- Szatmár- Bereg megye hét csodáját keresték, a harmadik helyezést nyerte el a nyírkarászi földvár.

forrás: www.nyirkarasz.hu, www.varbarat.hu

Nagyobb térképért klikk a képre!