Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

A Rinya vízgyűjtő területén, Nagyatádtól 8 kilométerre északra, a 68-as főútvonal mentén fekszik Ötvöskónyi. A község központjához közel, a 68-as úttól nyugatra emelkedő dombon található a középkori Ötvös várkastély. Ötvöskónyi 1332-ben már plébániával rendelkezett, majd a segesdi uradalomhoz tartozott. Ötvös nevét 1333-1335 között már említették az oklevelekben, majd 1389-ben Vtves, Wthwes néven írták. Feltehetően a XI-XII. században a település első lakói a segesdi, majd később a királynéi ispáni központ ötvösei voltak.

1395-ben a Batthyány család őse kapta adományul a birtokot, melyet 1403-ban Batthyány László és Albert hűtlenségük miatt elveszítettek. A birtokot csak később hosszas per után nyerhették vissza. A XVI. század elején Báthori birtok volt, majd 1530-tól Pekry Lajos birtoka lett, a Báthoriak leányágából. A Báthori család építtette a várkastélyt, valószínűleg a XV. század második felében. Átalakítására a XVI. század elején kerülhetett sor és ennek eredményeképpen jött létre egy téglalap alaprajzú várkastély. Északnyugati és délnyugati sarkán rondella, északkeleti és délkeleti sarkán négyzetes alapú torony állt. Délkeleti részén felvonóhidas gyalogkapu, déli oldalán nagyobb kocsibejáró nyílt. Az északi palotaszárny alatt boltozatos pincéket tártak fel, amelyek legkésőbb a XVI. század elején épülhettek.

Az erősséget döngölt agyagsánccal, illetve cölöpök köré döngölt földtömítéssel is védték, a sáncon kívül pedig palánk kerítést létesítettek. A rondellákat és falakat a XVII.-XVIII. század folyamán bontották el. 1534-ben a Bécs ellen portyázó Szulejmán csapatai Ötvös várát is elfoglalták, 1564-ben már csak mint puszta szerepelt. 1566-ban Szigetvár eleste után a török defterek által végzett összeíráskor már 8 portát jegyeztek itt fel. 1594-ben Zrínyi Miklós visszaszerezte a töröktől, ekkor Battyán Farkas birtoka volt. 1600-as évek végén végzett összeírás már Somogy megye újratelepült községei közt szerepelt. Ekkor birtokosai a Marczali, Batthyány és Pekry családok voltak.

Ötvös a XVIII. században egy időre elnéptelenedett, amelynek okát nem tárják fel a dokumentumok. 1850-re azonban közel ötszáz lakóval már újból benépesült Ötvös. Kónyi külön életet élt, a földesuraik a Török, a Zrínyi, a Tirunetti és a Festetics családok voltak. A török hódoltság után újjáépült Kónyinak temploma, iskolája volt. Ötvössel csak 1929-ben egyesült. Az 1966-os ásatás során igen értékes, reneszánsz kályhaszemek és más, XV.-XVI. századi edénytöredékek kerültek elő. Az 1970-74 közötti feltárások XVI. század elejéről származó leletanyaga is rendkívül gazdag. Félhold és patkóalakú bélyegdíszes téglák alapján valószínűsíteni lehetett egy somogyi, Kaposszentjakabon (Zselic|szentjakabon) és Somogyváron is megfigyelt, XVI. századi építőműhely tevékenységét. A várkastély pusztulásához a XVI.-XVII. századi várháborúkon túl a vár későbbi használói is nagyban hozzájárultak.

forrás: www.varbarat.hu

Nagyobb térképért klikk a képre!