Somoskői vár (Salgóbánya-Szlovákia)
A szlovák-magyar határon áll a Somoskői vár. A középkori várból csodás kilátás nyílik a környék településeire. A várhegytől rövid séta után eljuthatunk a somoskői bazaltorgonákhoz, melyek a területen lejátszódó, egykori vulkanizmus gyönyörű bizonyítékai.
Korai vármagját a vidéken birtokos Kacsics nemzetség emeltette a 13. század második felében. Az Árpád-házi uralkodók férfiágának kihalását követő anarchikus belháború idején a nemesi család kénytelen volt behódolni Csák Máté tartományúr előtt. A korabeli oklevelek szerint Anjou Károly serege 1320-ban foglalta vissza a Csák birodalomból Fülek és Sirok várait, ekkoriban kerülhetett királyi kézbe a somoskői várbirtok is. A győztes uralkodó kedvelt hívének, Szécsényi Tamás bárónak adományozta, kinek leszármazottai egészen a 15. század közepéig lakták épületeit.
A török hódítás fenyegető vihara a következő évszázadban érte el Nógrád vármegyét, ekkor kerültek a közeli Salgó és Fülek végvárai a „pogány” seregek hatalmába. Somoskő helyőrsége majd két évtizedig kitartott a két ellenséges vár között. Az Oszmán Birodalom hadai végül 1576-ban rövidebb ostrom után elfoglalták, így egészen 1593 őszéig lengette a szél a török lófarkas zászlót tornyai felett. Ekkor helyőrsége a közeledő királyi sereg elől gyáván megfutamodott. A következő időszakban, jelentős mértékben átépítették védőműveit, például ekkoriban emelték a hatalmas ágyútornyait.
Végső romlását az 1682-es füleki ostrom idején, a környéken portyázó lovasok okozták, akik felgyújtották épületeit, s ezzel végképp elvesztette hadi fontosságát. Az 1840-es években erre járt Petőfi Sándor és a következőket írta róla az Útirajzokban: „Somoskő nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik, de bámultam építését, mely gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van.”
További romlásának az 1970-es években megkezdett helyreállítási munkálatok vetettek véget, melyek – Szlovákia önálló állammá alakulása után – sajnálatos módon félbeszakadtak.
somoskői bazaltzuhatag
A somoskői vár északi oldalán található egy világhírű nevezetesség: egy bazaltzuhatag, ahol a hegy gyomrából kiömlő bazalt íves-oszlopos formában szilárdult meg. Ezen kívül a világon mindössze három helyen található még meg ez a fajta geológiai ritkaság. A bazalt kihűlése során öt-és hatszögletű karcsú oszlopok képződtek, amelyek helyenként a 9 m magasságot is elérik. Ezek egy részét is felhasználták a somoskői vár építéséhez.
A csaknem 500 méter magasságból kihajló mintegy 16 méter hosszú oszlopok orgonasíp módjára helyezkednek el. A bazaltömlés a szlovák oldalról, Bükkrétpusztáról kiinduló geológiai tanösvény része is egyben.
Nyitva tartás: Naponta 7.00 - 19.00
Belépődíj: felnőttek: 1,20 EUR, gyermekek, nyugdíjasok: 0,50 EUR
Parkolás-autóval (Siatorska Bukovinka): 35,- Sk - kb 1,20 EUR
Parkolás-autóbusszal (Siatorska Bukovinka): 70,- Sk - kb 2,30 EUR
A magyar oldalon a parkolás ingyenes.
Forintban és euróban is lehetséges a fizetés
forrás: wwww.hu.wikipedia.org
|
Geocaching adatok Somoskő (GCSoKo) |
Nagyobb térképért klikk a képre!
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
Aki Salgótarján közelében jár, annak mindenképp érdemes megnéznie a várat. Az épen maradt részekből mára sajnos nem sok maradt, de a belső várfalak alapja még megvan, a felső toronyból a kilátás jó időben nagyon szép.
Bercel
(Andrea, 2012.09.20 19:51)