Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Szandaváralja felől jelzett úton, körülbelül 45 perces, közepesen nehéz túrával közelíthetőek meg az 528 méter magas csúcson álló vár romjai. A felvezető út keresztezi a hegy derekán körbefutó sáncokat, melyek egy őskori földvár nyomai. Szandavár keletkezési idejét és építőjének nevét nem ismerhetjük, de első ízben egy 1301-ben kelt iratban, mint királyi vár szerepel.

1331-ben írtak Széchy Péter királyi várnagyról, aki Szanda várából parancsolt a váruradalomhoz tartozó környékbeli népeknek, akik különböző földesúri szolgáltatásokkal tartoztak a magas kővárban élőknek. Luxemburgi Zsigmond király kedvelt híveinek, a Pásztói családnak adományozta, majd a Csetnekiek kezére jutott. Mivel ők részt vettek Nápolyi László trónkövetelő oldalán a lázadásban, a győztes Zsigmond elkobozta, és feleségének Cillei Borbála úrnőnek adta át, aki a befolyt jövedelmekből tartotta fenn fényes udvartartását.

A XVI. században, akkori birtokosa, a Báthory főnemesi család csak kismértékben erődítette meg a jelentéktelen várat, amit 1546-ban könnyedén elfoglaltak az Oszmán Birodalom csapatai. Híres várkapitánya, Hubiár aga a bujáki vár alatti réten vívott párviadalt Kapitán Györggyel, a hollókői parancsnokkal, egy rab váltságdíján való vitájuk eldöntése végett. Tinódi Lantos Sebestyén tollából maradt fenn a párbaj leírása, melyből megtudhatjuk, hogy a szembenálló felek vitézül harcoltak, így végül mindketten a maguk igazát bizonygatva tértek haza saját váraikba. A szandai „pogányok” gyakori rablóportyáinak megbosszulására végül 1551-ben a balassagyarmati magyar vitézek – a legenda szerint egy rejtett üregen keresztül – behatoltak a hegyi erősségbe, annak őrségét az utolsó emberig levágva. A győztes keresztény katonaság elvonulása során felrobbantotta falait, hogy többé ne szolgálhasson a „pogány” búvóhelyéül.

Ma is áll az öregtorony hét méter magas maradványa, alatta pedig jól felismerhető egy körülbelül négy méter átmérőjű ciszterna.
A vár omladozó falai közül tiszta időben a Mátráról a Börzsönyig, a Budai-hegységtől a Karancsig, sőt esetenként a Tátráig belátható a Cserhát, valamint a Zagyva- és Ipoly-völgye. A szandai Vár-hegy ma húszhektáros természetvédelmi terület. A romok alatt különleges, függőlegesen álló andezit oszlopok láthatók.

Nagyobb térképért klikk a képre!