Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Hajdanában a települést „Szeg”-nek nevezték. A 14-15-16. századi iratokban ezt olvashatjuk: Zeegh, Zegh, Zeghy. A Kórogy és a Kurca patakok összefolyásánál fekszik az õsi település Szegvár, amely a honfoglalás után a Kalán nemzetség és a velük osztályos rokon Pósafiak birtoka volt. Tõlük a XIV. században a Bór család örökölte, kiknek kihalása után a Dóczy család kezére került.

1506-ban Dóczy János, aki elõbb II Ulászló fõkamarása, utóbb János király kincstárnoka volt, az 1514-ben Dózsa György által lerombolt udvarháza helyén a folyó partján 1523-ban erõs fallal körülvett várkastélyt épített. Ferdinánd hívei egy rövid idõre Szegvárt is elfoglalták és a hagyomány szerint itt történt, hogy amikor Ferdinánd 1528-ban Mezõtúrról János király kíséretével a várkastély alatt haladt el, annak tornyából nyíllal a lábát megsebesítették, amitõl élete végéig sántított. Dóczy Jánost a felkelõ erdélyi hazafiak 1534-ben elfogták, és Medgyesen kivégezték.

A vár és a birtok Dóczy Miklós, majd ennek halála után özvegyének, Jaksics Erzsébetnek birtokába jutott, aki új adománylevelet is kapott rá 1563-ban. A Dóczy család fiúágon történt kihalta után a Paksy család birtoka lett, miután 1608-ban Dóczy Anna Paksy Miklós felesége lett. A szentesi csatában megvert és visszavonuló török sereg 1647-ben Szegvárt is elpusztította, amelyet ezután csak Szegi puszta néven említenek. Ezt követõen gróf Keglovich, majd Schlick császári tábornoké volt. Ez utóbbitól 1722-ben gróf Károlyi Sándor kuruc generális vásárolta meg, aki az akkor még romokban heverõ kastélyt 1723-ban felépítette, késõbb átalakítva gróf Károlyi Antal a vármegyének adta át. Az átalakított szegvári vár 1883-ig megyeháza, majd polgári leányiskolaként mûködött. A kastély mögött, a Kurca patak partján hosszú téglafal húzódik, melyet várfalként emlegetnek. Valójában azonban a XVIII. században épített, megyeház mögötti börtön megmaradt fala.

Nagyobb térképért klikk a képre!