Szigetvári vár
A vár története
A négyszög alaprajzú külső tornyos vár építése a XV. században kezdődött, majd az új tulajdonosok folyamatosan megerősítették.
Az épület lényegében még ma is a XVI. századi elrendezését tükrözi.
A várat ma közel 8 m magas téglafal övezi, sarkain szabálytalanalaprajzú üres bástyákkal, a déli oldalon új barokk kapuval - ahonnan ahosszú boltozatos kapualjon keresztül vezet az út a várba.
A déli oldalkötőgátján kis barokk torony látható, nyitott árkádokkal, sátortetővel.
A dzsámi
A vár központi épülete a Szulejmán dzsámi és az Andrássy-lak. A dzsámit a győztes szultán tiszteletére emelték, majd ehhez épült hozzá a XIX. században a nyári lakként használt kastély. Ma a Zrínyi Miklós Múzeum vártörténeti kiállítása látható itt,
A téglalap alaprajzú dzsámi Mekka felé néző oldalán látható akőkeretes, egykor csempével borított, szalaktit boltozatú imafülke(mihrab). A dzsámit L alakú folyosó veszi körül, ennek délkeletioldalán egy másik mihrab található. Északnyugaton csatlakozik adzsámihoz a szabályos tizennégyszög alakú minaret, amelynek nagy részea XVIII. században leomlott.
A dzsámit kitűnő akusztikája miatt hangversenyteremként is használják.
Az első erődítmény magja a régészeti kutatások szerint egy kör alapterületű, magas öregtorony lehetett, melyet a négyzetes udvaron kőfalak kerítettek. Az évszázadok során ebből alakult ki Szigetvár erődítményrendszere, mely magába foglalta a virágzó települést is. 1463-ban a Garai-, 1471-ben az enyingi Török család birtokába került.
Az 1526-os vesztes mohácsi csata után katonai jelentősége megnőtt, mivel útjában állt a nyugati irányban előretörő török hódítóknak. Török Bálint, mint eme vészterhes időszak sok más főnemese, igyekezett mindig a nagyobb hasznot ígérők pártjára állni, így több esetben is urának vallotta hol Szapolyai Jánost, hol pedig Habsburg Ferdinándot. Miután 1541-ben Buda csellel való megszállása idején Szulejmán török szultán elfogatta Bálint urat, a felesége azonnal átadta a végvárat Habsburg Ferdinándnak.
1561-ben a vár élére főkapitányként Zrínyi Miklós került, aki vasszigorral próbálta behajtani a katonaság részére a földesúri járandóságokat, ugyanekkor kialakította a négy részből álló szigeti védőrendszert. A már idős és beteges Szulejmán szultán 1566-ban indult utolsó hadjáratára, melynek végső célját Bécs elfoglalása jelentette, de előtte Sziget vára állt hatalmas seregének útjában. Zrínyi parancsnoksága alatt mintegy 2300 főnyi végvári katonaság 34 napig állta az ostromot a hatalmas túlerő ellenében, mígnem maradékuk Zrínyi vezetésével kitört a lángoló belsővárból, hogy véres közelharcban haljanak hősi halált.
Szigetvári diadalát maga a török szultán sem érte meg, az ostrom utolsó napjaiban meghalt, de ezt a hírt eltitkolták vezérei, nehogy a már erősen megfogyatkozott sereg végképp elcsüggedjen.
A rommá lőtt erődítményt a hódítók kijavították, ezzel létrehozva a ma is látható egységes, négybástyás vár arculatát. 1689-ben került a Habsburg hatalom birtokába a hatalmas erődítmény, melynek ostromával a Rákóczi-szabadságharc felkelői sem mertek kísérletezni.
|
Geocaching adatok Zrínyi vár (GCzrv) |
Nagyobb térképért klikk a képre!
