Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Az Aggteleki Nemzeti Park területén - a szlovák határ közelében - a festői Szögliget község fölött emelkedő Szádvár romjai több mint háromszáz éve elhagyatottan állnak. Megépítésének körülményei még a múlt homályába vesznek, így a szakemberek csak feltételezik, hogy az 1268-ből fennmaradt első okleveles említésű erősség valószínűleg a Ménes-völgy túloldalán magasodó Óvár-tetőn állhatott, ahol még napjainkban is elmosódott sáncok utalnak az egykori emberi lakóhelyre.

A XIV. század elején a területet megszállta a nagyhatalmú zempléni tartományúr, Aba Amadé nádorispán serege, akitől csak a szétdarabolt országot újra egyesítő Anjou Károly király tudta visszafoglalni 1319-ben. Lehetséges, hogy a korai vár az ostromban olyan jelentősen megsérült, hogy már nem akarták helyreállítani, helyette a völgy túloldalán emelkedő jelenlegi Várhegyre húzták fel egy új kővár alapjait az uralkodó parancsára.

Néhány évtizedig királyi kezelésben maradt a váruradalom, ahová a környékbeli jobbágyfalvak alávetett népessége hordta be a földesúri szolgáltatásokat és adókat, mígnem 1387-ben Luxemburgi Zsigmond király az őt a magyar trónra juttató bárók közül Bebek György főnemesnek adományozta oda.

A XV. század közepén a Felvidéket tartósan megszálló, harcedzett cseh huszitákkal szövetséges Peter Komorowsky lengyel rablólovag kerítette hatalmába a várat, ahonnét garázda embereivel fosztogatta a környező vidék népeit. Később ismét a Bebek családé, akik közül György úr a törökkel vívott vesztes mohácsi csata utáni anarchikus időszakban mindig annak a pártjára állt, aki többet ígért birtokadományban.

Ekkoriban nyerte el végleges formáját a hegy hatalmas fennsíkját uraló kővár, amely négy, egymástól kőfallal elválasztott udvarból állt, míg a meredek hegyoldal felől félköríves ágyúrondellák védelmezték. Érdekes megoldást jelentett a nehezebb tárgyakat a meredek hegyoldalban kialakított kötélpálya, amelyet lovakkal vontatott csigarendszer húzott fel a magaslatra.

A pártoskodó főúr megfékezésére 1567. január elején Schwendi Lázár kassai főkapitány erős zsoldos sereggel vette ostrom alá a hegyi sasfészket, amit férje távollétében Patócsy Zsófia úrnő védelmezett a helyőrség élén. A korabeli krónikák szerint négynapi erős ágyúzás után Szádvár falai súlyosan megrongálódtak, de már a gyalogsági rohamot nem várták meg a várbeliek, hanem szabad elvonulás fejében feladták a posztjukat.

A XVII. században már lassan elvesztette hadi fontosságát, a hódító törökök idáig már nem jutottak el, de falai alatt gyakran megjelentek a Habsburg császári ház ellen harcoló erdélyi seregek. A XVII. században egymást váltották tulajdonosai. 1682-ben Thököly Imre kurucai vették birtokba, akik a következő évben sikeresen védték meg a Bécs alól a Bódva völgyén át hazavonuló Sobieski János lengyel király csapataitól. Ám a csekély létszámú felkelő később kardcsapás nélkül kaput nyitott a felvonuló Caprara császári generálisnak. Szádvár "elrontásáról" 1686-ban döntöttek Bécsben. Az osztrák zsoldosok lőporral aláaknázták és felrobbantották falait, amiket többé nem állítottak helyre. Ezzel hazánk egyik legnagyobb alapterületű vára vált rommá.

Szádvár tanösvény

A tanösvény az Aggteleki Nemzeti Park területén található. Célja a Szögliget melletti Szár (Szárd)-hegy tetején emelkedő romvár és a hozzá vezető úton lévő természetismereti látnivalók bemutatása. A szár régi magyar szavunk, jelentése "kopasz, kopár".

A túra a Szögliget melletti Szalamandra-háztól indul. Távolsága 4,5 km és a bejárás során 260 m szintkülönbséget is meg kell tenni. A tanösvény végigjárásának időigénye 2-2,5 óra. A túra jelentős része fokozottan védett természetvédelmi területen halad, az útról letérni tilos!

A vár területen geoláda van elrejtve. A kutatás alkalmával az engedély letöltött, kinyomtatott másolatát a játékos köteles magánál tartani, és azt kérésre az ellenőrzésére jogosult természetvédelmi őrnek igazolásul felmutatni. Ezzel kapcsolatban további információ itt>>

A tanösvény leírása: www.freeweb.hu/cziti/szadvar.htm

Nagyobb térképért klikk a képre!