Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

A Vértes hegység északi lejtőjén, Körtvélyespuszta fölött, Vértessomló községtől keletre a 417 m magas Nyerges-hegy közelében egy erdővel borított kisebb kúp tetején találjuk a szabálytalan, megközelítően ötszög alaprajzú, belsőtornyos, „háromsejtes” elrendezésű, kis területű vár romjait.

A Tatai-medence több települése tartozott a várhoz valaha: a vár pusztulása után aztán a tatai vár tartozéka lett valamennyi. Bél Mátyás leírása szerint "Vitam várának" fekvésére a szűk alépítmények a jellemzőek, szélesen nyíló kilátás; megszállják, de el is hagyják a törökök.

Első okleveles említése 1324-ből való. Valószínűleg a Csákok építtették az Északi-Vértesben, 377 méter magasságban, egy keskeny hegygerincen, és 1320 táján kerülhetett királyi kézre.

Alakja szabálytalan ötszög, melynek belső udvarát két négyszögletes torony fogta közre. Két emeletén 9 helyiséget alakítottak ki. Az emeleket 18 méter magasan oromzatos párkány koronázta.

A várnak sem előudvara, sem kútja nem volt. A vár fénykorában 35 falu tartozott hozzá és ellenőrizte a tata-bicskei utat. A rablók ellen is sikerrel harcoltak katonái, például 1417-ben Vitány és Gesztes várnagya.

Vitány Nagy Lajos uralkodásától a győri ispánság tarozéka Gesztessel együtt. 1410-ben Zsigmond zálogosította el Hohenzollern frigyesnek, Albert pedig 1439-ben Rozgonyi Istvánnak.

I. Ulászló Rozgonyi Jánosnak adta birtokba, majd a család kihalása után II. Ulászló 1493-ban Egervári László horvát bánnak adta, 1532 után Héderváry birtok lett. Később többször cserélt gazdát a magyarok és törökök közötti harcokban. A tizenötéves haború után végleg magyar lett Pálffy Miklós jóvoltából, Tata után egy évvel, a császáriak 1598-ban mégis felrobbantották.

Szépségében ma is vetekszik gesztesi rokonával, ám utóbbi jobban szolgálta a védelmi célokat. Közel van Felsőgallához, és bár nehezen közelíthető meg, szép kirándulóhely, ritka nevezetesség.

A környező fák ejtik fogságba, csak akkor látható, ha igen közel járunk hozzá. A kilátás viszont kárpótol bennünket, amit a várból látunk a környező dombokra, Vértessomló és Környe falukra nézve. A vár keletkezéseinek idejét és építőjének nevét nem ismerjük. Feltehetően az itt birtokos Csák nemzetség egyik tagja építhette a tatárjárás után. Várnagyként a Gutkeled nemzetségből származó II. Mihályt 1319-1324-ben említik okleveleink, és mint királyi vár "Castrum Vitam, Vytam, Wyttam" alakban 1379-ben szerepel iratainkban. Anyagát építési célokra használták fel. A vár régészeti feltárása és állagmegóvása nem kezdődött el, a vár sorsa bizonytalan.

Túraleírás megtekintése

Nagyobb térképért klikk a képre!